Valószínűleg még az is fel tudna sorolni legalább öt nemzetközi fast fashion márkát, akit egyébként különösebben nem foglalkoztat az utcai divat világa. A H&M, a Zara vagy éppen a Mango azok a brandek, ahonnan a mai fiatalok és fiatal felnőttek többsége rendszeresen vásárol – legtöbbször nem is a szükség okán, hanem csak egyszerű időtöltésként, vagy a trendek követésének szándékával. De hová tűntek a kis, hangulatos boltok, az egyéni vállalkozók és boltosok, hová lett a körúti butikok világa?

Lassan legalább egy, de talán inkább másfél évtizede annak, hogy a magyarországi ruha- és kiegészítőpiacot is a fent említett mamutmárkák uralják. Hogy mi ennek a pontos oka, azt egyfelől nehéz megmondani, másfelől a magyarázat sokfelé vezethet. Néhány indokot azonban megpróbálunk kiemelni.

Amikorra ezek a márkanevek befutottak, már „késő” volt: késő, hiszen növekvő népszerűségük nyomán exponenciális arányban kezdett bővülni vásárlóik köre is. A tömegpszichológia lehet ennek a hátterében: ha látjuk, hogy mindenki más körülöttünk az innen vásárolt ruhákat viseli, nagyobb eséllyel lépünk mi magunk is erre az útra.

Az anyagi kérdések természetesen viszonylagosak, hiszen elképzelhető, hogy valakinek az Inditex csoport által forgalmazott kabátok sem tartoznak a megfizethető kategóriába, mégis sokkal olcsóbbak, mint a nem fast fashion üzletekben kapható társaik. A fast fashion ideájának éppen ez a lényege: olcsó munkaerővel, gazdaságos alapanyagokból készülő kollekciók gyors legyártása. Nem a minőség az elsődleges, sokkal inkább a mennyiség: ezeknek a boltoknak a kínálata igen gyakran cserélődik, éppen azért, hogy vásárlóikat is meggyőzzék a folyamatos ruhatárfrissítésről, a trendek elavulásáról; hogy minél több terméket vehessenek.

Ami a néhány évtizede még virágzó butikkultúrát illeti, továbbra is tömve van például a főváros ezekkel az üzletekkel, ám az egyedi butikok és önálló vállalkozók sorát felváltották a turkálók, ahol tulajdonképpen ugyanazokhoz a darabokhoz lehet hozzájutni, mint a fent említett üzletekben, esetleg alacsonyabb áron. (Vagy például az országban nem elérhető, szintén tömegtermelésre szakosodott boltok és márkák hasonlóan alacsony minőségű áruja.)

Felüdülést jelent a vintage, vagyis a több évtizeddel ezelőtt készített ruhák divatjának fellendülése – ezekbe a kisebb, egyedi boltokba éppen amiatt járnak a divat szerelmesei, mert szeretnének kitörni a fast fashion egyhangúságából.